2013. 12. 19.

Véget ért a BeLIEve sorozat első évada


Mint tudvalévő, Criss kés alá fekszik januárban, és ezúttal tényleg nem illúzióról lesz szó. A vállsérülését kell rendbe hozni, vagy búcsút mondhat a karrierjének ... (lásd. "sérülés" címke)
Az alábbiakat mondta Robin Leach-nek a sorozattal kapcsolatban:

"Nagyon nehéz és erőt próbáló volt a munkatervünk. A történelem során még egy bűvész sem tett olyasmit, amit mi véghezvittünk az elmúlt néhány hónapban. Érzelmileg, mentálisan és fizikailag is kimerítő volt. Hálás vagyok a nagyszerű csapatomnak, amely lehetővé tette, hogy a tévénézők számára újra hetente elérhetővé váljon a bűvészet. A szenvedélyünk a bűvészet művészetének szeretetéből fakad."


Az elmúlt két hónapban Criss Angel elvitt bennünket az év utazására a Spike TV-n futó Criss Angel BeLIEve című sorozatával. Nemcsak abba engedett bepillantást, hogy hogyan hajtja végre a trükköket, hanem abba is, mennyire erőpróbáló és üdítő dolog is profi bűvésznek lenni. Hogyan lehet meghatározni egy olyan projektet, amely történelmet írt, lenyűgözte a közönséget és megható is volt egyben? Miközben az utolsó, "Ship Appearance" című epizód előkészületei folytak, Criss leült a BFTV-vel beszélgetni a tévés visszatérésére visszatekintvén. A sorozatpremier előtt még arról beszélt, hogy ez más lesz, mint az A&E-n futó Criss Angel Mindfreak volt, és minden eddig látott műsortól különbözni fog. Most, amikor már vége van, vajon úgy érzi-e, hogy megvalósította, amit elképzelt?

"Kétségkívül. Teljes mértékben," mondta, kiemelve, hogy a sorozat rekorddöntő premierjének egyik jelenete a YouTube-on több mint 15 milliós nézettséggel büszkélkedhet, amelyet kevesebb, mint nyolc hét alatt ért el, valamint egy nemzetközi szerződés értelmében a sorozat a világ 103 országában is látható lesz. "A 103 ország több, mint amennyiben a Mindfreak műsorra került," folytatta. "És nagyon büszke vagyok arra, amit elértünk. Azt hiszem, egy olyan sorozatot hoztunk létre, amely határozottan más, mint bármely más, bűvészettel kapcsolatos tévéműsor, beleértve az én munkáimat is."

Egyet kell, hogy értsünk vele. Minden eddigi, nemcsak a tévében, hanem más médiumban közvetített bűvészműsorral ellentétben, a BeLIEve nem csupán lenyűgöző illúziókkal szolgált, hanem testközelivé és személyessé is tette a bűvészet valóságát. Nemcsak arról volt szó benne, hogy mi történik, hanem hogyan történik meg az a dolog, és hogy mibe is kerül a bűvésznek. Felejtsd el azokat az Álarcos Mágus tévéműsorokat, ez a legleleplezőbb betekintés a bűvészetbe, amit valaha láttál!
Ez nem azt jelenti, hogy a mutatványok nem voltak elképesztőek, mert azok voltak. Részesei voltunk olyan mutatványoknak, amelyeket Criss a "Cement Grave" epizódban sikeresen végrehajtott, míg előtte egy másik bűvész belehalt; láttuk, amint a halloweeni részben, a "Raise the Dead"-ben végrehajtott egy vitatott bemutatót; és sokkolt, amikor a kamerák kereszttüzében majdnem komolyan megsérült a "Lord of Illusions"-ban. Ezek nem egyszerű trükkök voltak; valójában számos epizód egyáltalán nem trükk volt, hanem szabályos kihívás. Ez a dolgokat a végsőkig vitte.

Szóval, annak ellenére, hogy Criss-nek a Mindfreakkel is voltak tévés tapasztalatai ezelőtt, azok nem feltétlenül készítették fel a BeLIEve-re. "Sokkal nehezebb volt a számomra, mint álmodni mertem. És nyilvánvalóan a vállműtétem sem volt a terv része," fűzte hozzá, utalva a sérülésre, amely a Times Square-en előadott dupla kényszerzubbonyos szabadulása közben súlyosbodott. "Visszatekintve, nagyon boldog vagyok az eredmény miatt és amiatt is, amit véghezvittünk. Azt hiszem, mindent teljesítettünk, amit elterveztünk, és még mindig van helye a fejlődésnek és a trükkök kidolgozásának, és vannak még további ötleteim is," folytatta. "Úgy gondolom, ha megnézed a 'Rips Bodies Apart' videót és látod, hogy egy kis jelenet hogyan ér el olyan nézettséget, amelyet a bűvészvilág még nem látott az internet története során, ez egy hihetetlen dolog. Hogy egy klip 15 milliós nézőszámot érjen el néhány hónap alatt, egészen elképesztő. Ha olyan epizódokról van szó, mint a kényszerzubbonyos, nagyon büszke vagyok arra a műsorra. Lehetővé teszi a nézőknek, hogy lássák, honnan indultam és mennyire nehezek azok a dolgok, amelyeket teszek," mondta Criss. "Aztán ott az elefánt eltüntetés, amely bemutatta, hogy számomra a siker nem egy éjszaka alatt következett be, hanem évtizedek munkájának eredménye."

Mi a legfontosabb, amit a nézők megtanulhattak a BeLIEve-ből? "Az, hogy az illúzió fogalma azt jelenti, hogy nem valódi. Nem igazi," magyarázta Criss. "Amikor az emberek az mondják, hogy csalás, persze, hogy az. Nem is kell igaznak lennie."

Talán az zavar össze néhány embert, hogy Criss nemcsak illúziót kelt, hanem olyan mutatványokat is előad, amelyek mindenféle csalástól mentesek, ezek közül sokat láthattunk is ebben az évadban. "Művészként elhalványítom a határvonalakat," folytatta. "Amikor kényszerzubbonyban lógtam fejjel lefelé, a nyakamon 20 kilós súllyal, az nem volt illúzió. Egyáltalán nem volt csalás. Teljes mértékben valódi volt. Nincs benne semmi trükk."

Az évad egy korábbi, "Lord of Illusions" című epizódja közben nagy sokk ért bennünket, amikor pillanatokkal azután, hogy Criss elhagyta a mutatvány helyszínét, egy kard lezuhant a magasból, amely akár fel is nyársalhatta volna őt. "A mozis bűvészkedés nagyon veszélyes tud lenni, de a való világba átültetve megvalósítani hatványozottan az," elmélkedett Criss. "Amikor megcsináltam, őrületes volt. Húsz, vagy tizenöt másodpercen múlt, hogy szó szerint felnyársalódjak."

"Valami könnyebben ment, valami nehezebben," mondta. "Hálásnak kell lennem, mivel a legrosszabb dolog, ami történt az egész évad alatt, az az, hogy meg kell műteni a vállamat a Times Square-en bemutatott kényszerzubbonyos szabadulás miatt. Annak ténye, hogy túléltem az évadot maradandó sérülések nélkül, igazán rendkívüli. Szerettem volna, ha nem kellene a műtét, de ez is szerves része a dolgoknak."

Az összes sokkot és meglepetést beleszámítva, amely adásba került, még mindig nem láttunk mindent. "Sok anyagunk van. Még van körülbelül tizenöt, húsz különböző mutatvány, amelyet leforgattunk, de nem volt helye a műsorban," árulta el Criss.

Úgy érezte-e vajon, hogy olyan reakciókat váltott ki a sorozattal közönségből, amilyeneket akart? "A közönség reakciója csodálatos volt," mondta. "Azok is nézték, akik a Mindfreak rajongói voltak, és azt hiszem, átalakulásnak és fejlődésnek lehettek tanúi. Az ember ilyenkor új rajongókra tesz szert, és megtartja a régieket is."
A rajongókat említve, ők is megérdemelnek itt egy kis elismerést. "A rajongók nagyon ..., annyira boldog vagyok, hogy vannak olyan emberek, akik támogatják a művészetemet; a világ minden táján ott vannak, különböző társadalmi helyzetűek és különböző háttérrel rendelkeznek, és csodálatosak," folytatta Criss. "Jó érzés pozitív dolgokat létrehozni és erőt önteni egymásba és úgy tekinteni a másikra, mint értékre és akit támogathatunk. Szeretem, hogy a rajongók világszerte nagyon pozitív és támogató emberek."
"Azt hiszem, azt kapja vissza az ember, amit ad. Ha pozitív dolgokat hozol létre, és megpróbálsz pozitív maradni, és olyan üzenetet hagysz hátra, amely a reményt, a hitet és a hit erejét erősíti, akkor ez az, amely követi mindezt," folytatta. "Mindig valami pozitívat próbálok létrehozni. Nem vagyok különleges, nem különbözöm másoktól, olyan vagyok, mint bárki más. Próbálok jó példát mutatni."

A BeLIEve-vel Criss bizonyosan jelentős példát mutatott nemcsak a bűvészek számára, hanem valóban mindenkinek, aki úgy dönt, hogy reality-tévésorozatot indít. Olyan műsort állított össze, amely vegyítette az illúzió szórakoztató értékét az ismeretterjesztő jelleggel, amikor bepillanthattunk a színfalak mögé. Ez egy olyan sorozat, amely valóban igényes pillanatokat szerzett a televíziózás számára, anélkül, hogy a hatásából veszített volna közben.
És ami a legfontosabb, volt egy célja. Ez nemcsak Criss dicsekvőműsora volt, hanem egy ajtó a bűvészvilágba. Miért tett ilyesmit? Talán mert eddig nem fogtuk fel eléggé, mennyi erőfeszítésbe is kerül megalkotni ezeket a fantasztikus, könnyűnek tűnő dolgokat.

"A tévében fellépők énelőttem évente egy, vagy csak pár évente egy alkalommal jelentkeztek műsorral. Nekiállni tévésorozatot készíteni tíz, tizenegy órányi anyaggal, egy teljes évadot, ez rengeteg anyag," magyarázta Criss. "Számomra ez 118 mutatványt jelentett. Ez hatalmas mennyiség."

"Ez, és hozzá még a heti tíz színpadi előadás, nagyon nehéz életforma. Fizikailag, mentálisan, érzelmileg. Ha megnézed ennek a művészeti ágnak a történelmét, talán ezért nem tett még egy bűvész sem ilyesmit eddig. Néha egy bűvész számára három, vagy négy év kell ahhoz, hogy egy 90 perces anyaggal előálljon. Vagy, ha úgy számoljuk, két BeLIEve-epizóddal."

"A hihetetlen csapatomnak tulajdonítom azt, hogy képes voltam olyat tenni, amit eddig még senki," mondta nekünk. "A csapatom a kapocs aközött, amit kigondolok és amit valójában megcsinálunk."

Ez éppúgy szól az odáig vezető útról, mint az úti célról. A BeLIEve alkotása során Criss elért egy sor dolgot, legyen az a bűvészet újbóli bemutatása a nézőknek heti rendszerességgel, vagy a közönség felvilágosítása azzal kapcsolatban, hogy a modern bűvészet sokkal komolyabb annál, mint amennyire az ember általában gondolja. Mire elérkeztünk az évad utolsó órájához, Criss rengeteg időt fektetett bele, és ki tudja, mennyi erőforrást; és még meg is sérült. Szóval, mivel térül meg ez a sok áldozat? A nézettségi mutatókkal? A kereskedelmi sikerrel? Nem egészen.

Mint mindig, most is a művészet szeretetére összpontosul, arra a szenvedélyre, amelyet képes volt mindannyiunknak átadni.

"Őrülten stresszes, nagy kihívást jelentő, erőt próbáló. Ez volt karrierem legnagyobb erőfeszítést igénylő, legnagyobb kihívást jelentő feladata," elmélkedett Criss. "De emlékeztetem magam arra, hogy senki nem mondta, hogy csináljam. Én választottam ezt az utat. Boldog vagyok, hogy adódott lehetőség rá. Visszagondolva azokra az időkre, amikor még csak álmodoztam erről, és most lehetőségem van rá, hogy megtegyem. Hogy is panaszkodhatnék?"






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése